Sziasztok! ^^
Ezúton is minden kedves olvasónak boldogságos mikulást szeretnék kívánni! :D Remélem mindnekinek jól telik el a mai nap. Már nemsokára szünet és mindenki pihenhet *-* Meg persze itt a KARÁCSONY is nemsokára :3 Mégegyszer mindnekinek boldog mikut!
Kellemes olvasást! Chu~
*MinAh POV*
Kevin óvatosan
vezette karját a derekamra, pont úgy, mintha egy több milliárd dolláros váza
lennék, amit ha csak egy picit is erősebben fog, összetörik. Most először
találkoztam vele, de már most úgy figyelt rám, mintha évek óta legjobb barátok
lennénk.
Viszont én nem
voltam a legjobb barátnője... Én csak a legjobb barátja életében voltam a
kivétel, legalábbis a többiek ezt állították. Én nem tudtam mit higgyek.
- Kev! -
hallottunk meg egy csilingelős hangot, mire arra kaptuk a tekintetünket. - Oh -
vett vissza lelkesedéséből a barna hajú lány, aki meglehetősen hasonlított
testőrömre. Biztosan ő lesz Deanna. -, minden rendben?
Kissé
megráztam a fejem, Deanna pedig biztatóan megdörzsölgette kezével a vállam.
Ebben a családban mindenki ennyire figyelmes? Talán erre gondolt SoJin, amikor
magában azt motyogta, hogy "Miért nem Kevin? Akkor most nem lenne min
stresszelnem"?
- Haza viszem,
még itt leszel, vagy már nem? - érdeklődött Kevin.
- Itt alszom,
kíváncsi vagyok valamire - monda titokzatosan, én viszont tudtam, hogy a
tengericocóról van szó, így még én is elmosolyodtam.
- Ti ketten
tudtok valamit, amit én nem - méregetett minket gyanúsan Kevin.
- Inkább csak
menjetek - hessegetett ki minket, mi pedig nem ellenkeztünk.
Aranyosak
voltak, és jót tett ez a kis eszmecsere, de most sokkal inkább lettem volna
otthon a saját ágyam, vagy HyeRi ölelő karjaiban. Igaz Kevin is megnyugtatott
valamilyen szinten, de nekem most nem erre volt szükségem. Nem egy fiú
karjaiban akartam vigasztalódni, és biztosan Kevinnek is más tervei voltak.
Mindemellett biztos voltam benne, hogy ha megkérném valamire, gondolkodás
nélkül igent mondana.
Beültünk az
autóba, ő elindította a rádiót, majd a motort is, és megindultunk hozzánk. Már
haladhattunk egy ideje, amikor Kevin megszólalt.
- Örülök, hogy
neki mentél KiSeopnak. Az ütközés helyre rázta azt a menthetetlen fejét és
szívét - mosolyodott el halványan, miközben még mindig az utat figyelte.
- T-tessék? -
makogtam. Felfogtam mit mondott, de nem tudtam, hogy tényleg jól értelmezem-e.
- Mióta
találkoztatok teljesen más, jó értelemben. Nem járt azóta bulizni, és a felnőtt
filmek számát is nagyban csökkentette. Nagyon igyekszik, és ez látszik is
rajta. Még sose volt ennyire őszinte egyetlen lányhoz sem. Tényleg sokat
jelentesz neki, csak nem tudja, hogy mutassa ki az érzéseit - sóhajtott Kevin,
közben kicsit megcsóválta a fejét.
- Nem értem.
Miért pont én? Miért pont én késztetem változásra? Eddig tökéletesen megvolt,
akkor most mi történt? Én nem tettem semmit. SEMMIT az égvilágon, csak neki
mentem - ültem feljebb, minek hatására hátam elvált az üléstől.
- Talán épp ez
az, ami megfogta - húzta mosolyra ajkait. - Eddig minden "barátnője"
vagy minek nevezzem őket, túl volt spilázva. Márkás, drága dizájner cuccok,
plasztikázott testrészek, utcalányos tehetségek, már ha érted mire gondolok -
köszörülte meg torkát zavarában. - Te viszont nagyon is egyszerű vagy,
szerintem ebbe szeretett bele.
- És a
szerződések? Miért kellett megmutatnia? - kérdeztem.
Kevin most
olyan volt nekem, mint egy mesélő, egy mesélő, aki mindent tud KiSeop életének
könyvéről, és boldogan olvassa fel a tele írt lapokat. Mintha ő lenne az a
személy, akiben megnyilvánulnak barátom érzései. Lehet, hogy ezért kérte meg,
hogy vigyen haza, mert tudta, hogy Kevin sokkal jobban elmondja az érzéseit,
mint ő?
- Úgy érzi,
hogy mindent tudnod kell, ami vele kapcsolatos, hogy el tudd nézni a botlásait,
és megértsd azt, ami benne zajlik. Gyűlöli a nők legtöbb szokását, gondolok itt
a hisztikre, a törődés elvárására... Nem tudja, hogy adja ezt meg neked, de
majd ezt ő elmondja - állt meg az autó, én pedig meglepődve vettem észre, hogy
megérkeztünk. - MinAh, kérlek, ne hagyd őt el - lett kérlelő hangja. - Szüksége
van rád. És utálom, hogy ezt mondom, de a szerződések fontosak mindannyiunk
életében - hajtotta le fejét szégyenkezve.
- Ha elhagyom
az nem emiatt lesz, hanem olyan dologért, amit a jelenbe tett ellenem. Engem
nem érdekel, hogy milyen volt másokkal, akik nem én voltam. Engem az érdekel,
hogy milyen velem, Bang MinAh-val - szorítottam össze szemeim biztatóan. Ő
pedig hálásan tekintett fel rám, egy mosolyt küldtem felé, amit ő viszonzott is.
Ahogy kinéztem
az ablakon hirtelen megakadt a tekintetem legjobb barátnőmön.
- Köszönök
mindent, és siess haza, mert valaki elképesztő vár rád - vigyorogtam. - De
azért csak óvatosan! Jó éjszakát, Kevin! - öleltem meg gyorsan, majd kipattantam
az autóból. Még hallottam, ahogy nekem címez egy jó éjt-et, de már kiabáltam is
barátnőmnek, aki a házba próbált bejutni.
- HyeRi-yah!
Mikor végre
tökéletesen elhelyezkedtünk a most elég kicsinek vélt fürdőkádban, és a
megfelelő hőmérsékletű vízzel is megtelt, belekezdhettem a mondandómba. Azonban
nem hagyhattam figyelmen kívül SoJin unnie hitetlenkedését.
- Felnőtt nők
vagytok, nem hiszem el, hogy nem lehet megoldani a fürdést egyesével! Esküszöm,
hogy nem én fogom feltakarítani a kilöttyent vizet!
- Talán, ha
vennénk egy nagyobb kádat! - kiabálja ki HyeRi kuncogva.
- Ó és mégis
hova, észlény kisasszony? A szobád közepére, esetleg találtál neki jobb helyet?!
- kiabált vissza, nekem pedig lepergett a szemem előtt, ahogy mellei
alatt összefonja karját. HyeRi csak megforgatta a szemét, majd figyelmét
teljesen nekem szentelte.
Nagyjából
elmeséltem neki az egésznapi történéseket, azután hogy elválltunk. Az autóban
levő gyerekes civakodástól, a pornó lemezeken keresztül, egészen a
szerződésekig.
HyeRi néma
csendben hallgatott, néha eltátotta a száját, és hümmögött párat. Mikor a
sztori végére értem, teljesen ledöbbent.
- Szerződés?
De hát minek? - ráncolta a homlokát.
- Hogyha
valamelyik is köpne, akkor méltón megfizessen érte - válaszoltam annyival, amit
én is tudtam, ami pedig valljuk be, kevés volt.
- Azért az is
durva, amit KiSeop csinált, már bocsi... De ez olyan, mintha szex
alkalmazottakat tartana, akik már csak a csettintésére képesek orálisan a
csúcsra juttatni, egy párszáz dolcsis zokniért - suhant át egy fintor az arcán.
- De ha bele
gondolsz, nem kényszerítette őket - locsoltam magamra egy kis vizet. - Ezek a
nők aláírták azt a papírt. Undorító - nyújtottam ki a nyelvem.
- Még
szerencse, hogy tőled nem kért ilyet - tette mellkasára megkönnyebbülten kezét.
- Pont ezért
nem fogok vele szakítani. Kedvelem, és nem ítélhetem el a múltja miatt -
haraptam be alsó ajkam.
- Hogyha
tényleg ez az, amit szeretnél - küldött felém egy őszinte mosolyt, én pedig
bólintottam.
- Egyébként,
hol voltál? - tettem fel kérdésem.
- Ja, csak
JiHoonál. Azaz ember is egyre furcsább - mélázott el, és ezzel megkezdődött az
ő életének kivesézése.
A végén már
oda lyukadtunk ki, hogy Yurának igaza lehet. JiHoo tényleg más lett, és nem jó
értelemben. Régen mindig együtt voltak, most viszont alig találkoznak, és
keveset is beszélnek. HanAh-sshi ráadásul mindig valami unnie-ról beszél, és
ezt se tudja hova tenni barátnőm.
Megbeszéltük,
hogy mostantól jobban oda fogunk figyelni rá. De HyeRi is bevallotta, hogy már
ő sem gondol annyit rá, mert a titokzatos fiú körül forog mindig az esze.
Szerettem
volna neki segíteni, de nekem is megvoltak a saját problémáim, ezért pár tanács
után visszatértünk a saját életünkhöz. Gyorsan megmosakodtunk, és egy vízi
csata lebonyolítása után örömmel hagytuk el a fürdőszobát.
Másnap reggel
rögtön autóba ültem, és a U-Kiss dormja felé tartottam. Csak remélni tudtam,
hogy otthon lesz a társaság, és nem fölöslegesen keltem hamarabb, és utaztam
idáig az egyetem előtt.
Csengettem az
ajtót pedig egy meglepett Kevin nyitotta ki, amint épp a tengerimalacot
kényezteti hosszú ujjaival.
- Oh, MinAh,
fáradj beljebb - állt félre az útból, én pedig egy kis meghajlás keretében
beléptem, és megszabadultam a cipőmtől.
- Elnevezted
már - simítottam végig a szőrgombócon.
- Még nem -
húzta a száját. - Valami méltó nevet szeretnék neki.
- MiSo, mert
megmosolyogtat. Az egyik barátnőm HyeRi, mindig minden tervezett kedvencet így
akart elnevezni. Aztán persze egyikből sem lett semmi - kuncogtam.
- Ez tetszik,
köszönöm MinAh - virult ki.
- Ne
nekem, hanem HyeRinek - kacsintottam, majd a szobába mentem.
Az egész
házban nem volt fent senki Kevinen kívül, aki MiSoval a kanapéra helyezkedett.
Bementem a szobájukba, és még KiSeop is bőven az igazak álmát aludta. Nem
akartam felkelteni, de kénytelen voltam.
Leültem
ágyának jobb oldalára, kezem végighúztam sima arcán, amitől megremegtek pillái,
de nem ébredt fel. Gyengéden puszikkal kezdtem el behinteni arcát, majd a
szájánál kötöttem ki. Mikor ajkaim az övéire tapadtak hirtelen megéreztem
karjait a derekamon, és egy jól irányzott mozdulattal maga alá túrt, amit én
egy kisebb sikollyal díjaztam.
- Azt hittem
elhagysz - forrtunk össze egy szenvedélyes csókba.
- Ahhoz
túlságosan kellesz - vallottam be szégyenlősen, mire fejét a nyakhajlatomba
fúrta. Lélegzete csiklandozta a bőrömet, jól eső bizsergés járta át az egész
testem. Kezem a hajába vezettem, és így kezdtem el birizgálni a puha tincseket.
Seoppie
lefordult rólam, így mellettem feküdt, szorosan magához húzott, lábunkat pedig
összefonta. Arcunk csak pár milliméter választotta el, kezével arcom cirógatta,
és álmos, rekedt hangon megszólalt.
- Aludjunk,
kérlek - suttogta. - Szeretnék veled aludni.
Nem tudtam
neki ellenállni, így az egyetemmel nem törődve hagytam, hogy elragadjon az
álmok erdeje.
Kevin
ébrezgetésére keltünk, másfél órával az elalvásunk után. KiSeop zuhanyozni
ment, én a szobában maradtam, és akaratlanul is a még mindig kint heverésző
szerződésekre vándorolt tekintetem.
Random
kihúztam egyet a halom közül, felnyitottam, és olvasni kezdtem. Amit az ember
csak el tud képzelni itt fel volt tüntetve. KiSeopnak tényleg ilyen meredek
vágyai lennének, vagy csak a nő volt ennyire bevállalós?
Tekintetem a
névre vezettem, és teljesen leblokkoltam a meglepettségtől. A papíron a Park
ShiRa név állt nagy, nyomtatott betűkkel. Megráztam a fejem, majd elkezdtem
lenyugtatni magam. Végül is, mennyi az esélye annak, hogy pont a mi ShiRánk
lenne az? Hiszen rengeteg ilyen nevű nő lehet Koreában…
Ahogy a fiúk
mentek próbára, engem kitettek az egyetemnél, aminek felettébb örültem.
KiSeoppal megbeszéltük, hogy iskola után megvárom, míg befejezi a próbát, és
értem jön. Szerettem volna neki megmutatni a tehetségem, ő is táncos, ezért
sokat tud rajtam segíteni.
Beérve az
órára - ahonnét így is egy csomót késtem -, meg kaptam az alapos fejmosást. Év
végi hajrá van, ezért nem nagyon örülnek annak, ha valaki nem jelenik meg az
órákon. Folyamatosan csak gyakorlunk a gálára, ahol az utolsó évesek végleg
levizsgáznak, nekünk pedig megadják az utolsó jegyet, ami az egész évet befolyásolja.
AhYoungnak és
HyeRinek el kellett mondanom, hogy miért nem voltam bent eddig. Viszont azt már
nem akartam velük megosztani, hogy lehet ShiRa volt az egyik szex bábuja
KiSeopnak. Ebben nem voltam biztos, és nem akartam hülyeséget beszélni.
A nap durva,
megerőltető, és izzasztó volt. Mivel utolsó órán már mindenki hulla volt, és
nem csináltuk, amit a tanár mondott, büntetésként egész órán felülést kellett
csinálni. Nem hittem volna, hogy egyszer ennyi ideig fogom dolgoztatni a
hasizmaim. Holnapra olyan izomlázam lesz, hogy ki se fogok bírni, kelni az
ágyból. Most még balett elméleten is sokkal inkább koptattam volna a padot...
Háromnegyed
ötkor KiSeop megcsörgetett, így kimentem a suli elé, hogy majd együtt menjünk
az egyik próbaterembe.
- Hiányoztál -
csókolt meg, én pedig játékosan mellkasába ütöttem.
- Te is nekem,
te perverz - pusziltam meg gyorsan.
- Ya! Mi ez a
megnevezés? - kért számon, miközben a terem felé igyekezünk.
- Most mond
azt, hogy nem vagy az. Az a sok szerződés, és pornó - húztam az agyát.
- Inkább csak
vigyél, ahova akarsz.
És én így is
tettem. A próbateremben bekapcsoltam a magnót, és elkezdtünk bemelegíteni. A
lányok már ott voltak, ugyanis a gálára van egy külön szám, így hármunknak, és
azt is meg szerettem volna mutatni neki. Kijelentettem, hogy majd ő is táncolni
fog, ellenkezett, de ahogy reggel ő akart aludni, úgy most az én kívánságom
következik.
Szerencsére
nála volt a táncos cucca, így kényelmes ruhában tudtunk melegíteni és táncolni.
Miután jól megmozgattuk magunkat KiSeop elindította a zenét, mi pedig táncolni
kezdtünk. Próbáltam a lehető legjobb tudásom szerint mozogni, és minden
mozdulatot szabályosan megcsinálni. A koreográfiára is koncentráltam, nem
akartam elrontani...
A zenének vége
lett KiSeop pedig elismerő tapssal jutalmazott minket. Felajánlotta, hogy
szívesen elintéz egy meghallgatást mind a hármunknak, de Yura Kai miatt
megrögzött SM Town-os, HyeRi YG vagy TS, én pedig nem szeretnék ilyen téren elhelyezkedni,
inkább a színház vagy a tanítás felé húz a szívem.
A lányok
elköszöntek én pedig egyedül maradtam Seoppie-val.
- Sajnálom,
hogy tegnap úgy elrohantam, de nem tudtam, hogy reagálni a helyzetre, és ez
tűnt a jó megoldásnak - fészkeltem magam ölébe, és az előttünk levő tükörben
néztem magunkat.
- Semmi gond -
piszkálgatta ujjaim. - Az a lényeg, hogy most itt vagy - nyomott egy cuppanóst
az arcomra. - Ugye beszéltél Kevinnel?
- Igen, de nem
lesz jó, ha mindig rajta keresztül közvetíted az érzéseid - sóhajtottam. - Ha
lassan is, de szeretném, ha te magad nyílnál meg nekem - néztem fel rá,
miközben apró puszit hintettem állkapcsára.
- Nem az
erényem a nők vágyainak valóra váltása. Mármint... érzelem terén. A másik úton
nagyon is jól megy - beszélt össze vissza. Na, ezért kell Kevin.
- Látod,
perverz vagy - csaptam combjára, mire felszisszent. - Kitudja, épp mire
gondolsz most is - szűkítettem össze szemeim.
- Inkább nem
mondanám el - fordította oldalra a fejét.
- Ugye, ugye!
Miután már
eléggé kifáradtunk összeszedtük a cuccaink, és elindultunk hazafelé. A folyosón
KiSeop fújta a hülyeségeit, így nagy hahotázások közepette próbáltuk elhagyni
az iskolát, azonban valaki megakadályozott.
- Tyűha~! -
füttyentett, amint szeme összefont ujjainkra vándorolt. - Oppa, ő az új
kuncsaftod? - kérdezte, hangjában a gúny összes árnyalatát fel tudtam fedezni.
- Nem ShiRa...
Ő nem kuncsaft - forgatta a szemét barátom, majd birtoklóan magához húzott.
- Nem hiszem
el, hogy ilyen hamar túltetted magad rajtam! - rázta a fejét. - Ráadásul nem is
a hagyományos módon. Ez most komoly? Miért jobb ez a kis cafka, hogy megoszd
vele az életed, mint én?
- Sosem írt
volna alá egy bizonyos szerződést - köpte a szavakat KiSeop.
Én csak
ledöbbenten álltam ott, egyszerűen nem tudtam felfogni azt, ami körülöttem
zajlott. Szóval tényleg ez a ShiRa volt az a ShiRa, aki a lapon szerepelt. Te
jó ég! Akkor őt dugta előttem KiSeop?! Habár még... engem… nem is...
- Talán
elfelejtetted mennyi örömöt okoztam neked azzal az egy aláírással? - időzött el
feltűnő ideig KiSeop férfiasságán.
- Gátlástalan
- motyogtam.
- Mit
mondtál?! - sipított.
- Fhuu, de
gyűlölöm ezt, és ezt a hangot is - csíptette ujjait orrnyergére barátom. - Csak
hogy tudd, ő szex nélkül is boldoggá tesz.
- Most még
igen, de később - nézett sajnálóan oldalra, majd elhaladt mellettünk úgy, hogy
kezét végig húzta KiSeop ágyékán, ezzel kitudja milyen dolgokat kiváltva
belőle. Legszívesebben utána mentem volna, és képen töröltem volna, hogy hogyan
képzeli ezt, de Seoppie elindult, megszorította a kezem, és mélyen beszívta a
levegőt.
Tudtam, hogy
ennyi elég volt neki ahhoz, hogy teljesen feltüzelje, és olyan irányba terelje
a gondolatait, ahova én nem tudom követni. Én most nem feküdhetek le vele...
Még nem.
A kocsiban
KiSeop szó szerint szenvedett. Ficánkolt össze-vissza, ütögette a kormányt,
motyogott. Le akartam nyugtatni, de tudtam, hogyha most hozzá érek, akkor csak
rontok a helyzeten.
Megálltunk a
házunk előtt, viszont mielőtt kiszálltam volna feltettem egy kérdést, ami már
ShiRa megjelenése óta foglalkoztatott.
- Esetleg...
Tudsz róla, hogy egy bizonyos Kim JongIn is utazik ebben a szerződéses
bizniszben? - haraptam ajkamba, ő pedig felnevetett megfogalmazásomon.
- EXO, Kai?
Dehogyis, miért?
- Yura - adtam
az egyszerű választ, mire egy ó hagyta el ajkait, biztos leesett neki. -
Megyek, jó éjt - küldtem felé a levegőn keresztül egy puszit, de ő csuklóm után
kapott.
- K-kérlek...
Nem akarom, hogy miatta kelljen magamhoz nyúlnom - nyelt egy nagyot, ahogy ezt
kimondta, miközben tagjára pillantott.
Félénken
bólintotam, majd merevedő férfiasságára csúsztattam kezem, és kissé masszírozni
kezdtem. Egyszer csak az én alhasam is bizsergés járta át, és azt vettem észre,
hogy többet akarok. Ajkait egy jóleső sóhaj hagyta el, majd elvette kezem, és
magához húzott úgy, hogy ajkaink összeértek. Forró szenvedélyes csókba vont, amibe
most én sóhajtottam fel.
- Köszönöm -
suttogta ajkaimra. - Szép álmokat - adott egy gyors puszit, majd kiszálltam az
autóból, ő pedig elhajtott.
Akármennyire
is várni akarok a dolgokkal... vágyakozva nézek az autó után. Vele kellett
volna mennem, és ha nem is lefeküdni vele, de nekem kellene kielégítenem. Nem
lenne szabad hagynom, hogy magához nyúljon, mikor barátnője van...